Sziasztok!
Még instagramon tettem közzé egy szavazást, hogy érdekelne-e Titeket egy kis beszámoló az otthon töltött időszak tapasztalatairól, gondolatairól, és meglepődve vettem észre, hogy nagy volt az érdeklődés. Így álltam neki ennek a bejegyzésnek.Március 16.
Ez volt az első napom otthon úgy, hogy nem mentem iskolába, és elkezdték kidolgozni az új rendszert a tanításban is, hogy ne álljon meg az élet. Ekkor még csak minimális hátrányát láttam a dolognak, ami az idő előrehaladtával csak nőtt. Jelenleg az előnyét sem látom ennek az egésznek.
Kezdetben úgy hittem, hogy tök jó, mert legalább én oszthatom majd be az időmet, hogy mit mikor csinálok, és nem kell akkor feleslegesen végigülnöm 45 percet. A mi iskolánkban azonban rendszeres kontaktórák vannak, ami 45 percnyi hívást jelent. Nem is kell mondanom, többnyire csak még több nehézséget okozott eddig ez a módszer, hiszen rengeteg technikai gond adódik a mai napig. Nézzük is, mit kapunk: ugyanúgy végig kell csinálni azt a 45 percet, emellett még inkább nem értünk semmit, mint az iskolapadban.
Időnként még úgy is éreztem, hogy több feladatot kapunk "úgyis otthon vagytok és nem csináltok semmit" címszóval, pedig már magában az is eléggé fárasztó, hogy egész nap egy adott képernyőt kell bámulnunk. Sokkal jobban elfárasztja a szemeket és az agyat, mintha az iskolában végigcsinálnánk azt az adott 7 órát.
Persze az ember tervezne rengeteg dolgot, mint ahogy én is. Úgy gondoltam, legalább lesz elég időm olvasni, zenélni és emellett eleget pihenni is. Azonban úgy vettem észre, mintha sokkal kevesebb időm lenne. Fele annyit sem olvasok, mint amennyit szeretnék, hiszen mire odajutok, már nincs kedvem semmihez, csak feküdni, maximum sétálni egyet a kiskutyámmal.
Ezt az egész negatív légkört betudom a digitális oktatásnak, hiszen amint elkezdődött a tavaszi szünet, egyből lett időm az olyan dolgokra is, mint amikre előtte nem, pedig erre a kevés időre is kaptunk feladatokat, amiket ugyanúgy meg kellett csinálnunk.
Összességében annyit mondhatok, hogy közel sem olyan hatékony, se nem kényelmes, mint ahogyan azt sokan állítják, saját időbeosztásról és többnél több szabadidőről pedig még álmodozni sem álmodozom. Véleményem szerint még időigényesebb is, mint korábban, és ez nincs így jól.
Érdekel a Ti véleményetek is! Kérlek Titeket, osszátok meg velem, hogyan élitek meg a mindennapjaitokat, hogyan hat rátok ez az egész helyzet, a ti oktatási intézményetekben milyen a helyzet, kíváncsi vagyok mindenre, és ha van bármilyen tanácsotok, mondjátok el, hogy több emberhez is eljuthasson!
Köszönöm, hogy itt voltatok, és hogy elolvastátok! Találkozunk legközelebb! :D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése