Lisa De Jong: Amikor esik...

 

Sziasztok!

Az egyik legújabb olvasmányom nem más volt, mint a Könyvmolyképző egyik régebbi megjelenése, az Amikor esik... Lisa De Jong-tól! Ma erről a könyvről írok Nektek!

Fülszöveg

Ő volt az első szerelmem, még mielőtt összeomlott az életem.
És ő most többet akar, amit én nem tudok megadni neki. Minden megváltozott. Bárcsak elmondhatnám neki, miért... de képtelen vagyok. Senkinek nem mondtam el.
Csak akkor ébredtem rá, mennyire szükségem van rá, amikor elment a főiskolára, és én teljesen magamra maradtam.
Aztán egy nap belovagolt a városba Asher Hunt, azzal a sötét, varázslatos tekintetével és a pimasz mosolyával. Őt nem érdekelte, ki voltam azelőtt, egyszerűen csak életet lehelt abba, ami megmaradt belőlem. Sokan figyelmeztettek, hogy tartsam tőle távol magam, de ő segített elfeledni a fájdalmat, ami oly hosszú ideje fogva tartott. Nem hittem, hogy ez lehetséges, mielőtt ő besétált az életembe.
Megsebeztek.
Megmentettek.
És reményre leltem.
Sokéig azt hittem, hogy azon a bizonyos éjszakán végleg leíródott az életem, de aztán rájöttem, az csak egy új kezdet volt. Míg egy titok fenekestül fel nem forgatta a világomat...
Újra.

Idézetek

Megérdemled, hogy boldog légy.

Néha nem mi döntjük el a saját jövőnket.

Szeretném látni, hogy néha mosolyogsz.

Címkék

2010-es évek, 21. század, Amerikai Egyesült Államok, amerikai szerző, barátság, betegség, énregény, Észak-Dakota, Iowa, kortárs, magyar nyelvű, nemi erőszak, new adult, női főszereplő, nők elleni erőszak, rákbetegség, regény, romantikus, sorozat része

Értékelés

Még emlékszem könyvmolyságom korai éveire, amikor még csak éppen hogy szemezgettem a könyvekkel, még az első nagyobb vásárlásom idején. Már akkor is leginkább a Könyvmolyképző Kiadó webshopját nézegettem, hiszen minden olvasó barátnőm azt mondogatta, az a legjobb. Ez volt talán 2016-ban. Ez a könyv, már akkor nagyon felkeltette az érdeklődésem, csak sajnos nem volt készleten, így évekig feledésbe merült, egészen egy Alexandrás raktárvásárig, ahol ugyanis megvettem egy példányt.

Nagyon sok értékelést olvastam el a könyvről, mielőtt belekezdtem volna, hiszen az egyik legnagyobb félelmem az olyan könyvekkel szemben, amiket évekkel ezelőtt nagyon el szerettem volna olvasni, hogy a mostani énemnek már nem tetszene annyira, nem érdekelné olyan mértékben, mint ahogy az az emlékeimben élt. Rengeteg vélemény és huzavona után azonban szerencsére elkezdtem olvasni.

Régóta nem olvastam már tipikus vörös pöttyös könyvet, viszont ez nagyon jól esett a lelkemnek. Nem daráltam le egyből az egészet, viszont úgy érzem, nem is nyújtottam el. Talán 3 napig olvashattam, viszont teljes mértékben átéltem az szereplők helyzetét. Együtt nevettem, lettem szerelmes és sírtam velük. (Olykor még nélkülük is.) Nagyon erősen hatott az egész történet az érzelmeimre, rávilágított olyan problémákra, amikkel szembe kell majd néznem, bár nem szeretnék, viszont segített abban, hogyan lehet ezekkel együtt élni, és feldolgozni.

Ez a könyv emlékeztetett arra, amit nagyon sokan el szoktak felejteni: amit érzel, az egy múló állapot. A jót követi a rossz, viszont utána mindig visszatér a jó, ezért is szükséges, hogy megéljük az érzéseinket, és merjünk beszélni róla, hiszen sokat tehetünk azért, hogy meddig tart az adott állapot. Azonban ilyenkor mindig eszembe jut egy idézet a könyvből, ami talán a kedvencem: 
"Néha nem mi döntjük el a saját jövőnket."
Ez egy olyan igazság, amivel nehéz szembenézni, viszont az élet velejárója. Elkísér minket az egész életünkön keresztül, és mint egy kis vészjelző, villog a fejünk felett, ha rettegünk tőle. Nem szabad rettegni, hiszen akkor olyan dolgokról maradhatunk le, amik csak szebbé tehetik az életünket. Leginkább ezt tanultam meg Ashertől, amiért hálás vagyok.

Ha visszagondolok a történetre, az egész könyvre, egy negatívum sem jut eszembe, hiszen minden, ami benne volt, fontos volt, le kellett, hogy írják, így volt rendben. Azt nem mondom, hogy egyből belekezdtem egy másik kötetbe, amint ezt befejeztem, hiszen kellett egy kis idő. Én is gyászoltam. Ez a történet most már mindig ott lesz velem, bennem, és bár sírtam (de még milyen keservesen), kívánom azt, hogy más is megtapasztalja a szeretet általi gyógyulást és életet. Erre a történetre, ha akarnék se adnék kevesebb, mint 5 csillagot.

Borítóvélemény

Amikor először megtekintettem a könyvet, arra lettem figyelmes, mennyire szép ez a borító, és szívesen látnám a polcomon. Mai szemmel, 5 évvel később úgy gondolom, hogy rengeteg borító van, ami jobban meggyönyörködteti a szememet, azonban ha ránézek mosolyognom kell, hiszen ez is a könyv része, és emlékek támadnak fel bennem. A színek egyébként tetszenek, talán a betűtípus zavar egy kicsit, de nem okoz különösebb problémát.

Megveheted itt

Ha felkeltette az érdeklődésed, akkor ide kattintva megtalálod a könyv adatlapját a Könyvmolyképző Kiadó webshopjában, azonban nem mindig elérhető, megéri máshol is nézni, főleg raktárvásárok alkalmával.

Befejezés

Felpillantottam, és mosolyogva az esőbe tartottam az arcom.